Elegancia és stílus, szerelmes vallomás, hála, tisztelet, kegyelet és szeretet kifejezése, ez mind a virág! Kevés ember van, aki nem szereti a lakásában a vágott, vagy cserepes virágot, legyen az férfi vagy nő. A gyermek séta közben felfigyel mindenre, az útszéli vadvirágokra, a kertekben pompázó, éppen nyíló virágokra, és birtokolni akarja. Megfigyelhető, hogy soha nem magának, általában az anyukájának, vagy a nagymamának viszi. Vajon honnan ez a viselkedésforma? Veleszületett ösztön? Nem hinném. Hiszem, hogy a szeretet tanuljuk egy, a szülői minta után. Hiszen a gyermek látja az apukáját, hogy gyengéden bánik vele és az anyukával. Virágküldés a mamának születésnapján, ünnepek és hétköznapok szeretetben és boldog békességben. De virágot küldünk a rokonoknak a jeles alkalmakra, és kapunk magunk is. És virággal fejezzük ki részvétünket. Tehát a virág végigkíséri az egész életünket, a kicsi gyermekkorunktól kezdve. Vidámságot és szépséget, vagy éppen megnyugvást hoz az otthonunkba, az életünkbe. A virág elegáns és stílusos.